info@magyarnemzeti11.hu Kövess minket a facebook-on!

A 60-as, 70-es évek

1960-as évek

A római olimpiára Baróti Lajos vezette ki a csapatot, ahol a dobogó harmadik fokát érték el a jugoszláv és a dán csapat mögött.
1961-ben megkezdődtek a selejtezők az 1962-es világbajnokságra. Baróti Lajos második világeseményére készült, mint szövetségi kapitány. Hollandiával és az NDK-val került össze a selejtezők alatt a magyar nemzeti csapat. A Magyar Nemzeti 11 a csoport élén végzett és kvalifikálta magát az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra.
Angliát, Argentínát és Bulgáriát sorsolták a magyar csapathoz a világbajnokság csoportkörében. Az első mérkőzésen 2-1-re nyertünk az angolok ellen a győztes gólt Albert Flórán szerezte. Jól kezdődött a sorozat. A jól védekező angolokhoz képest a bolgárok már kevésbé tudtak mit tenni a magyar lerohanással. 12 perc alatt 4 gól esett és az mind Bulgária hálójába. A második félidő szorosabb 2–1-et hozott, de a végeredmény így is 6–1 lett. A 3. csoportmeccsen Argentína ellen döntetlenre hoztuk a mérkőzést és ezzel csoportelsőként került be a legjobb 8 közé.
A negyeddöntőben Csehszlovákia volt az ellenfél és ahogy gólt szerzett, onnantól csak a védekezésre összpontosított. Kétségtelen a védelem nyerte meg azt a mérkőzést illetve a játékvezető aki nem adta meg Tichy Lajos szabadrúgásgólját - "nem volt bent" címszó alatt. (A filmfelvételek egyértelműen bizonyították: a labda túljutott a gólvonalon.)

Az 1962 világbajnokság kezdőcsapatai

1962-ben elkezdődtek selejtezők a második Európa-bajnokságra. Az oda-visszavágós rendszerben lebonyolított selejtezőben sikeresen továbbléptünk Wales-en és az NDK-n. Az utolsó selejtezőkörben Franciaország következett. Egy 3–1 és egy 2–1-es kettős győzelem után a Nemzetek Európa Kupája elődöntőjébe jutott a magyar nemzeti csapat.
Ott a házigazda spanyolokkal kellett mérkőzni, akik csak a hosszabbításban voltak képesek eldönteni a mérkőzést. A bronzmérkőzésen dán csapat volt az ellenfél. A mérkőzés ismét kétszer 15 perces hosszabbításba torkollott, ahol most Novák Dezső nem hibázott, sőt duplázott. Ezzel a győzelemmel bronzéremmel zárta a magyar válogatott az Európa-bajnokságot.

A 1964-es Tokiói Olimpián a magyar válogatott aranyérmet szerzett! A döntőben Csehszlovákia–Magyarország mérkőzés zajlott le. Igazi döntő mérkőzés volt, az első félidőben tapogatózás ment, majd a második félidőben Farkas János villanása hangulatot adott a mérkőzésnek. Egy óra játék után Bene Ferenc is betalált és a csehszlovákok csak a hajrában tudtak szépíteni. Bene Ferenc végzett a góllövőlista élén tizenkét góllal. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán végzett Csernai Tibor, 6 góllal.

Az 1964-es olimpia bajnokai

A 66-os Vb selejtezőin 3 győzelemmel és 1 döntetlennel, 7 ponttal a csoport élén végzett a magyar csapat.A tornán Bulgáriával, Brazíliával és Portugáliával kerültünk egy csoportba. Utóbbi két csapatban az akkori világ két csillaga Pelé és Eusébio. Az első mérkőzésen 3-1-es vereséget szenvedtünk a portugálok ellen. A soron következő ellenfél Brazília volt. Bene a második percben fantasztikus szólóval betört a brazil 16-osra és mindenkit megbolondítva szerzett vezetést. A tömeg őrjöngött a cselsorozatot látván. A Brazil-Brazil felcserélte a Hungary-Hungary hangzavar.
A braziloknak sikerült kiegyenlíteniük, de végül Farkas és Mészöly góljaival 3-1-re győztünk! A csoport 3. mérkőzésén a bolgárokat is sikerült 3-1-re legyőzni és ezzel továbbjutottunk a csoportból.
A negyeddöntőben a Szovjetunió ellen 2-0-s vereséget szenvedtünk. A magyar csapat szép játékkal búcsúzott a Vb-től.

Az 1968-as Európa bajnoki selejtező köréből könnyedén kijutott a magyar csapat. A negyeddöntőben az oda-visszavágós rendszerben Szovjetunió következett és ismét alul maradtunk.
A magyarok címvédőként utaztak ki az 1968-as mexikói olimpiára melyet sikerült is megvédenünk! A döntőben Bulgáriát vertük 4-1-re. A döntő magyar góljait Menczel Iván, Dunai Antal kétszer és Juhász István szerezte. A válogatott 18 találatot szerzett, ezzel a magyar csapat lőtte a legtöbb gólt a tornán. Dunai Antal a góllövőlistán 6 góljával második, míg Szűcs Lajos 4 találatával megosztva harmadik. Magyarország így harmadik olimpiai aranyérmét szerezte meg!

Az 1968-as olimpia bajnokai

1968-ban a 70-es Vb Csehszlovákok elleni pótselejtezőn megismételt mérkőzésen 4-1-es vereséget szenvedtek a magyarok. Történelmi vereséget szenvedtünk el, hisz első alkalom volt, hogy nem jutottunk ki a világbajnokságra. Mészöly Kálmán a válogatott középhátvédje ekképpen kommentálta a sokkoló vereséget: „A mi időnk lejárt”.

1970-es évek

Az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőin csoportelsőként jutottunk tovább a negyeddöntőbe, ahol a románokkal játszottunk kétszer döntetlent és harmadik mérkőzésen Belgrádban – semleges stadionban – sikerült végül a továbbjutás. Az elődöntőben a szovjetekkel míg a bronzmérkőzésen a németekkel szemben maradtunk alul így a magyar válogatott a 4. helyen végzett.
Az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet szereztek a magyarok miután a döntőből Lengyelország került ki győztesen.

Két kihagyott világbajnokság után 1978-ban sikerült kvalifikálnia magát a tornára a Baróti-csapatnak. Sajnos a "halálcsoportba" került a Nyilasi Tibor, Törőcsik András vagy éppen Fazekas László által fémjelzett Magyar Nemzeti 11, melynek első mérkőzésén a házigazda Argentína volt az ellenfél. Csapó góljával megszereztük a vezetést melyre az argentinok később egy szabadrúgást követően a kapusról kipattanó labdát a kapunkba lőve válaszoltak. Ezután ismét megszerezhettük volna a vezetést, de ez végül a hazai csapatnak sikerült. A magyarok nem bírták a nyomást "Törő" és "Nyíl" is kiállítatta magát ez pedig megpecsételte a sorsunkat az olaszok és a franciák elleni mérkőzéseken.